Az ösztöndíjak nyertesei és a finalisták 2016-ban

A Capa-nagydíj 2016 zsűrije Fátyol Viola "Ha van szíved, neked is fáj, amit velem tettél", Ficsór Zsolt "SOROKSÁR", valamint Timár Sára Erzsébet "Kultúrház" című pályaművéért ítélte oda az idén másodszor kiosztásra kerülő, fejenként 500 ezer forintos támogatással járó ösztöndíjakat. Emellett kiemeltek további 3 finalistát, akik pályaműveikkel a zsűrizés utolsó fordulójába kerültek.

A Capa Központ a magyar fotográfia területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók munkájának elismeréseképpen 2014 októberében alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat, melyről a magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri két lépcsőben dönt. Májusban az első zsűrizés utolsó fordulójába került finalistákat és a három, fejenként 500 ezer forintos ösztöndíjban részesülő alkotót nevezik meg. A három ösztöndíjas számolhat be fél év múlva a zsűrinek projektje előrehaladtáról és így közülük kerül majd ki a nagydíjas alkotó, aki további 3,5 millió forintot vehet majd át októberben.

Ösztöndíjasok 2016

Ha van szíved, neked is fáj, amit velem tettél

Fátyol Viola
Ha van szíved… 01

2013 nyarán kerültem kapcsolatba a Vámospércsi Népdalkörrel, és váltam rövid idő alatt a csoport tagjává. E résztvevő megfigyelés során tanulmányozhattam a közösség mindennapjait, működési módját, hagyományőrző tevékenységeit, valamint szerepét a helyi kulturális életben és lokális identitásban. Miközben követtem a csoport életének eseményeit, természetszerűleg történt meg érzelmi azonosulásom, így a közösség bemutatását már a munka elejétől kezdve erősen árnyalták a kialakult baráti, érzelmi kötődések. A vizsgálat iránya épp ezért hamarosan a közösséget alkotó egyének felé fordult: az érdekelt, hogy az aszonyok számára miért fontos a közösség, hogyan használják a csoporthoz való tartozásukat saját személyes életeseményeik feldogozásához. A barátnőkké vált nők szerepmodellekké váltak, akik emberi mentalitásukkal segítenek saját életeseményeim feldolgozásában is.

SOROKSÁR

Ficsór Zsolt
01

2015 NYARÁN JÖTT EGY LEHETŐSÉG, ÚGY NÉZ KI MEHETEK "DOLGOZNI" SOROKSÁRRA. A POLGÁRMESTERNEK KAMPÁNYVIDEÓT KELL CSINÁLNI, HA TETSZIK NEKI ÉS MEGVÁLASZTJÁK, ÁLLANDÓ FOTÓSAI LEHETÜNK! ELSŐRE JÓL HANGZOTT, TALÁN MÉG NEM IS FIZET ROSSZUL, MEG IS ÉRNÉ HA NEM LENNE OLYAN MESSZE... AHOGY TELT AZ IDŐ A HOZZÁÁLLÁSOM IS VÁLTOZOTT. SZERETEK TÖMEGKÖZLEKEDÉSSEL UTAZNI, AKÁR ÓRÁKON KERESZTÜL IS. JÓL ESIK FELFEDEZNI A KÜLVÁROST, MÁR UNOM A RÉGI KÖRÖKET. AZ ELEJÉN MÉG MEGSZEPPENVE, MINT EGY KEZDŐ, VÉGZEM FELADATOM, DE RÁÉRZEK A HELYZET SZÜRREALITÁSÁRA ÉS ELKEZDEK MAGAMNAK IS FOTÓZNI, CSAK HOGY ELTELJEN A VÁRAKOZÁSI IDŐ ÉS PERSZE, HOGY NE UNATKOZZAK. PÁR ALKALOM UTÁN MÁR SZERETTEM KIJÁRNI, TORTÚRA VOLT (ÉS CD-N KELLETT KIVINNI AZ ANYAGOKAT) , DE TUDTAM, HA KIMEGYEK BIZTOS TALÁLOK VALAMI KEDVEMRE VALÓT. EZ A HELY EGY VIZUÁLIS KINCSESBÁNYA!

Kultúrház

Timár Sára Erzsébet
01

Magyarországon ma hozzávetőlegesen háromezer művelődési ház található. Az intézményrendszer története messzire nyúlik vissza, mégis leginkább a szocialista közművelődés szánt nekik meghatározó szerepet. A jelenkor igényeinek megfelelően több épületet sikerült felújítani az utóbbi években – jelentős részük azonban továbbra is őrzi a régi rendszer hangulatát, termei, szobái sajátos atmoszférával rendelkeznek, ahol múlt és jelen történeti nyomai egymásra rétegződve találkoznak. Ezekben az egészen különös terekben történik ma is sok ember kulturális és szabadidős tevékenysége a nagyvárosokban és a kis településeken egyaránt. Átmenetben - régi funkciójukat, hol elveszítve, hol azokat megtartva és kiegészítve találjuk ma kultúrházainkat: tovább élnek és működnek, de a hogyan és meddig nem tudható biztosan.

Finalisták 2016

Szabadság

Bácsi Róbert László
Szabad élet

Sorozatom olyan társadalmi csoportokat mutatna be, akik átélik a „flow”-t hétköznapi élettevékenységeik során. Sokuknak a civilizáció konvencióitól való elszakadás már ezt az érzést erősíti de általában a szabadság érzése párosul egy olyan sport tevékenységgel aminek segítségével ez még jobban kiteljesülhet. Az általam választott csoporttal hosszabb időt eltöltve, a csoport belső dinamikáját, az egyéni emberi sorsokat és a személyes történetüket is megismerve készítenék riportokat. Nem kívülállóként tekintenék a megörökíteni kívánt személyekre, hanem jellemrajzot is nyújtanék a riportalanyokról, és választott, önkéntes életmódjukról, mely során közel kerülnek a „tökéletes élményhez”. Megpróbálnám bemutatni, hogy hogyan akar egyre több ember a civilizációtól elszakadva az anyagi jóllétet nélkülözve a természettel lehető legnagyobb összhangban együtt élni.

Entre deux mers ( Két tenger között )

Kasza Gábor
Entre deux mers 01

A fotó mint dokumentum és bizonyíték a valóság megismerésének lehetősége. Mégis hol vannak a valóság határai? Mik a fotográfia eszközei és korlátai? Mitől válik értelmezhetővé a képen szereplő valóság? Mi az alkotó és a terjesztő felelőssége? Sorozatom ezeknek a kérdéseknek vizsgálata, játék a fotográfia nyelvével és szabályaival. Célom a néző valóságérzékelésének kibillentése, a látvány értelmezésének megkérdőjelezése. Valódi és mű, valóság és illúzió, igazság és propaganda, hasznos és haszontalan, rend és káosz - ezeket a fogalmakat akarom ütköztetni ebben a sorozatban...

Egy harcos epikus szerelmi története

Puklus Péter
0012 Fa

Előre. Hátra. Állj. Remix. Fókusz. Perspektívaváltás. Ismétlés. Megértés. Puklus Péter folyamatosan fedezi fel vizuális kozmoszunkat – egyaránt térképezve fel a külső galaxis és saját belső univerzumának kérdéseit. Játékosan mozog a dimenziók közt, hogy még alaposabban a mélyére hatolhasson a világ lényegének és hatásainak. Gyakran indul ki egy látszólag jelentéktelen tárgyból, hétköznapi helyzetekből, melyek aztán túllépik hagyományos funkcióik határait a megjelenítés folyamatában, ezáltal nyerve teljesen új értelmet. Puklus Péter állandóan újrarendezi a tárgyakat, kapcsolatba hozza őket egymással, saját asszociációival ruházza fel őket. Fotósorozatai egyszerre tanulmányok, vázlatfüzetek és utazások a felismerések birodalmában, melyek szétfeszítik a hagyományos határokat, és radikálisan kitágítják a fotográfiai teret. Saját ritmust és mintát követnek – mentesek minden konvencionális, kronológiai vagy logikai sorrendtől. Nyitott befejezés.

A tavalyi ösztöndíjasok és a nagydíjas munkáit ide kattintva tekinthetik meg.